visegrádi országok

Elszabadultak az indulatok a 200 ezres minimálbér ötlete után

Elszabadultak az indulatok a 200 ezres minimálbér ötlete után

Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.

A fenntarthatóság nagy lehetőség a magyar vállalkozásoknak

A fenntarthatóság nagy lehetőség a magyar vállalkozásoknak

A hosszútávú növekedés és a versenyképesség feltétele egyre inkább a fenntarthatóság lesz, ami új piaci lehetőséget jelent a gazdaság szereplőinek. A nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások mellett a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt növekvő lakossági igények is előmozdítói a környezetipari innovációknak. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó célja, hogy bemutassa a közép-európai országok fejlesztéseit a hulladékgazdálkodás, az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energia, az okos városok, vagy éppen a vízgazdálkodás területén.

Százmilliárdokból épül a régió legnagyobb agráregyeteme Magyarországon

Százmilliárdokból épül a régió legnagyobb agráregyeteme Magyarországon

Ha az agráriumban zajló hatalmas fejlődést valóban le akarjuk követni a gyakorlatban is, akkor ahhoz elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítunk el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnénk felépíteni az elkövetkezendő években - nyilatkozta a Portfolio-nak Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektorával beszélgettünk többek között a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve arról, hogy MATE miként szolgálja a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését.

735 milliárd forintot költünk évente a fenntarthatóságra

735 milliárd forintot költünk évente a fenntarthatóságra

A fenntarthatóság nem csak kihívás, hanem komoly üzleti lehetőség is. Mindezt jól mutatja, hogy a fenntarthatósági technológiák fejlesztésével foglalkozó szektorok növekedése 2030-ig elérheti az évi 25 százalékot is, illetve hogy ma már globálisan a befektetők több mint 50 százaléka veszi figyelembe pénzügyi beruházási döntéseinél a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is. Nem meglepő tehát, hogy az idén ősszel megrendezésre kerülő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó egyik fókuszpontja annak hangsúlyozása, hogy a fenntarthatóság ma már kifejezett versenyelőny lehet bármely vállalkozás számára.

Minden jóban van valami rossz – A járvány elmúltával ismét romolhat a profitegyenleg

Minden jóban van valami rossz – A járvány elmúltával ismét romolhat a profitegyenleg

Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.

Mire számíthat Magyarország a járvány után? Lesújtó jelentés érkezett

Mire számíthat Magyarország a járvány után? Lesújtó jelentés érkezett

Az koronavírus járvány miatt a Világgazdasági Fórum (WEF) idén, két évtizedes hagyományt megszakítva, nem adja közre hagyományos versenyképességi indexét. Ehelyett egy speciális jelentést állítottak össze, amivel azt vizsgálják, hogy az országok mennyire vannak felkészülve a járvány utáni gazdasági világra. A jelentés jóval szűkebb mintával dolgozik mint a korábbiak, mindösszesen 37 országra (köztük Magyarországra) vonatkozóan készült el az elemzés. A jelentés szerint Magyarország felkészültsége a következő évtizedre éppen csak elégséges. Egyedül digitális infrastrukturális felkészültségünk jobb jelentősen, mint a másik három visegrádi országé. Válságok idején a progresszív adórendszerek nagyobb hatékonysággal, az alacsonyabb jövedelműek és az egyre jobban eladósodó állam számára kedvezőbbek lehetnek. Magyarország egykulcsos rendszere ebből szempontból komoly hátrányt jelenthet. A legfontosabb versenyképességi szempont, hogy a gazdasági szereplői számára biztosítva legyen a hosszú távú jövőkép, enélkül ugyanis jelentősen csökken a kockázatvállalási hajlandóságuk.

Karácsony Gergely: népszavazást kezdeményeznek jövő tavasszal

Karácsony Gergely: népszavazást kezdeményeznek jövő tavasszal

Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.

Szijjártó Péter: a visegrádiak koordinálják lépéseiket a koronavírus-járvány elleni küzdelemben

Szijjártó Péter: a visegrádiak koordinálják lépéseiket a koronavírus-járvány elleni küzdelemben

Tekintettel arra, hogy az egész világra kiterjedő koronavírus-járvány mindenkit új feladatok elé állított, a visegrádi országok is még szorosabbra kívánják fűzni együttműködésüket a védekezésben - jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában, Tomás Petrícek cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően.

Tényleg a nagyvárosok kiváltsága a fejlődés?

Tényleg a nagyvárosok kiváltsága a fejlődés?

A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.

MNB: a javuló konjunktúrahangulat „V” alakú kilábalásra utal

MNB: a javuló konjunktúrahangulat „V” alakú kilábalásra utal

Az európai összevetésre alkalmas (ESI) konjunktúraindikátor a válság alatt Magyarországon kedvezőbben alakult, mint a visegrádi régió, illetve az eurozóna átlagában. Májusban megindult a hangulatindex javulása, amelynek során hazánk megőrizte előnyét a két országcsoporttal szemben. A bizalom relatíve kedvező szintje, gazdaságpszichológiai oldalról támogatja a gyors „V” alakú visszapattanást. Ezt az egyes ágazatok várakozásai is alátámasztják.

Akkorát robbantak a magyar beruházások, hogy az egész EU megirigyelheti

Akkorát robbantak a magyar beruházások, hogy az egész EU megirigyelheti

A nemzetgazdaság szereplőit 2019-ben is kiemelkedő beruházási aktivitás jellemezte, a termelési kapacitások folyamatos bővülése a gazdaság potenciális kibocsátási szintjét is lényegesen emelte – írja a KSH jelentése. Az elmúlt években az EU-források jelentősen támogatták a beruházások növekedését, így Magyarország az unió éllovasai közé került. A koronavírus-járvány időszakában azonban itthon is visszaesnek a beruházások.

Csaknem 100 millió eurónál jár a Nemzetközi Visegrádi Alap

Csaknem 100 millió eurónál jár a Nemzetközi Visegrádi Alap

Összesen 95 millió eurót költöttek el a Nemzetközi Visegrádi Alapból projektekre, ösztöndíjakra, rezidens programokra az elmúlt húsz évben - mondta a Nemzetközi Visegrádi Alap leköszönő igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Orbán: a V4-ek egységesen lépnek fel az EU-csúcson

Orbán: a V4-ek egységesen lépnek fel az EU-csúcson

A csütörtöki EU-csúcs előkészítéseként Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd délután a visegrádi országok miniszterelnökeivel is egyeztetett - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyalást videokonferencia keretében bonyolították le, ahogy a csütörtöki EU-csúcsra is videokapcsolat segítségével kerül majd sor.

Már 8000 embert hazajuttattak, de még mindig vannak külföldön rekedt magyarok

A visegrádi államok (V4) - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jól szerepelnek a koronavírus-világjárvány kezelésében - jelentette ki Szijjártó Péter kedden, miután a lengyel külügyminiszterrel egyeztetett videokapcsolaton keresztül. Elmondta azt is, hogy már 8000 magyarnak sikerült a hazajutása, de még így is vannak, akik külföldön rekedtek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.