Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
A V4 magyar elnöksége azért dolgozik majd, hogy a megváltozott helyzetben a visegrádi országok a világgazdasági változások nyertesei közé tartozzanak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a lengyelországi Katowicében.
A hosszútávú növekedés és a versenyképesség feltétele egyre inkább a fenntarthatóság lesz, ami új piaci lehetőséget jelent a gazdaság szereplőinek. A nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások mellett a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt növekvő lakossági igények is előmozdítói a környezetipari innovációknak. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó célja, hogy bemutassa a közép-európai országok fejlesztéseit a hulladékgazdálkodás, az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energia, az okos városok, vagy éppen a vízgazdálkodás területén.
Ha az agráriumban zajló hatalmas fejlődést valóban le akarjuk követni a gyakorlatban is, akkor ahhoz elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítunk el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnénk felépíteni az elkövetkezendő években - nyilatkozta a Portfolio-nak Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektorával beszélgettünk többek között a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve arról, hogy MATE miként szolgálja a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését.
A fenntarthatóság nem csak kihívás, hanem komoly üzleti lehetőség is. Mindezt jól mutatja, hogy a fenntarthatósági technológiák fejlesztésével foglalkozó szektorok növekedése 2030-ig elérheti az évi 25 százalékot is, illetve hogy ma már globálisan a befektetők több mint 50 százaléka veszi figyelembe pénzügyi beruházási döntéseinél a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is. Nem meglepő tehát, hogy az idén ősszel megrendezésre kerülő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó egyik fókuszpontja annak hangsúlyozása, hogy a fenntarthatóság ma már kifejezett versenyelőny lehet bármely vállalkozás számára.
Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.
Az koronavírus járvány miatt a Világgazdasági Fórum (WEF) idén, két évtizedes hagyományt megszakítva, nem adja közre hagyományos versenyképességi indexét. Ehelyett egy speciális jelentést állítottak össze, amivel azt vizsgálják, hogy az országok mennyire vannak felkészülve a járvány utáni gazdasági világra. A jelentés jóval szűkebb mintával dolgozik mint a korábbiak, mindösszesen 37 országra (köztük Magyarországra) vonatkozóan készült el az elemzés. A jelentés szerint Magyarország felkészültsége a következő évtizedre éppen csak elégséges. Egyedül digitális infrastrukturális felkészültségünk jobb jelentősen, mint a másik három visegrádi országé. Válságok idején a progresszív adórendszerek nagyobb hatékonysággal, az alacsonyabb jövedelműek és az egyre jobban eladósodó állam számára kedvezőbbek lehetnek. Magyarország egykulcsos rendszere ebből szempontból komoly hátrányt jelenthet. A legfontosabb versenyképességi szempont, hogy a gazdasági szereplői számára biztosítva legyen a hosszú távú jövőkép, enélkül ugyanis jelentősen csökken a kockázatvállalási hajlandóságuk.
Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.
Tekintettel arra, hogy az egész világra kiterjedő koronavírus-járvány mindenkit új feladatok elé állított, a visegrádi országok is még szorosabbra kívánják fűzni együttműködésüket a védekezésben - jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában, Tomás Petrícek cseh külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően.
A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.
A magyarországi határzárról szóló rendelet a kivételekkel igyekszik mérsékelni a gazdasági károkat, de az intézkedésnek így is jelentős gazdasági költsége lesz, amely a nemzetgazdasági károk mellett sokkal inkább mikroszinten okoz majd problémát.
A konzuli szolgálat munkatársai továbbra is állomáshelyeiken vannak, hogy az esetlegesen bajbajutott magyar állampolgároknak segíteni tudjanak - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden délután a Facebook-oldalán.
Pár órája derült ki, hogy negatív koronavírusteszttel a csehek egy része beléphet Magyarországra a határzár ellenére, most pedig friss posztban jelentette be Szijjártó Péter a Facebookon, hogy a lengyelekre és szlovákokra is kiterjesztik ezt a "mentességet".
Az európai összevetésre alkalmas (ESI) konjunktúraindikátor a válság alatt Magyarországon kedvezőbben alakult, mint a visegrádi régió, illetve az eurozóna átlagában. Májusban megindult a hangulatindex javulása, amelynek során hazánk megőrizte előnyét a két országcsoporttal szemben. A bizalom relatíve kedvező szintje, gazdaságpszichológiai oldalról támogatja a gyors „V” alakú visszapattanást. Ezt az egyes ágazatok várakozásai is alátámasztják.
A nemzetgazdaság szereplőit 2019-ben is kiemelkedő beruházási aktivitás jellemezte, a termelési kapacitások folyamatos bővülése a gazdaság potenciális kibocsátási szintjét is lényegesen emelte – írja a KSH jelentése. Az elmúlt években az EU-források jelentősen támogatták a beruházások növekedését, így Magyarország az unió éllovasai közé került. A koronavírus-járvány időszakában azonban itthon is visszaesnek a beruházások.
Összesen 95 millió eurót költöttek el a Nemzetközi Visegrádi Alapból projektekre, ösztöndíjakra, rezidens programokra az elmúlt húsz évben - mondta a Nemzetközi Visegrádi Alap leköszönő igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.
Angela Merkel német kancellárral tárgyal kedden délelőtt a négy visegrádi ország kormányfője videokonferencia keretében - jelentette hétfőn Prágából a CTK hírügynökség a cseh kormányfői hivatalra hivatkozva.
A csütörtöki EU-csúcs előkészítéseként Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, majd délután a visegrádi országok miniszterelnökeivel is egyeztetett - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyalást videokonferencia keretében bonyolították le, ahogy a csütörtöki EU-csúcsra is videokapcsolat segítségével kerül majd sor.
A visegrádi államok (V4) - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jól szerepelnek a koronavírus-világjárvány kezelésében - jelentette ki Szijjártó Péter kedden, miután a lengyel külügyminiszterrel egyeztetett videokapcsolaton keresztül. Elmondta azt is, hogy már 8000 magyarnak sikerült a hazajutása, de még így is vannak, akik külföldön rekedtek.